Korábban volt már szó a méltán hírhedt makrotápanyagokról a blogon. Ebből a bejegyzésből megtudhatjátok, hogy mik is tulajdonképpen a makrotápanyagok, és azt is, hogy milyen mennyiségben és elosztásban érdemes fogyasztani őket. Az említett blogposztban még egy példát is találtok, amiben elmondom, hogy az adott összetevők melyik kategóriába sorolhatók.
Ebben a cikkben pedig néhány hétköznapi élelmiszer kategóriáról rántjuk le a leplet. Kielemezzük, hogy az adott élelmiszerek melyik kategóriába tartoznak, és mennyit érdemes fogyasztani belőlük. Persze, ahogy korábban is említettem már, mindegyik makrotápanyag fogyasztása szükséges, a mértékekre kell odafigyelni. Ebből kifolyólag, ha egy ételt besorolunk egy csoportba, az nem azt jelenti, hogy azt márt nem fogyaszthatjuk többé. Jelen esetben a tésztáról lesz szó, ami egyértelműen szénhidrát tartalomban a legmagasabb, tehát ebbe a csoportba esik. Viszont ettől függetlenül nyugodt szívvel fogyaszthatunk tészta ételeket, csak arra érdemes odafigyelni, hogy mennyit eszünk belőle. Ezt számon tarthatjuk étkezésenként és hetente is, én legalábbis így szoktam tervezni. Ezt úgy értem, hogy én odafigyelek arra is, hogy egy tál ételen belül mennyi a tészta tartalma, és hogy egy héten hányszor fogok tésztát enni. Nekem az egyik kedvencem, úgyhogy viszonylag gyakran szoktam enni, viszont egy étkezésnek kb. a 30-40%-át szokta kitenni, mindig több a szósz, amit úgy készítek, hogy többféle zöldséget tartalmaz. Így finomat is eszem és egyben odafigyeltem a kalória és makro bevitelre.
Tehát kezdjük is a listát sokak kedvencével, és egyben legnagyobb diétás félelmével, a tésztafélékkel. Ez a kategória egyértelműen a szénhidrátok csoportját erősíti. Ez azonban nem azt jelenti, hogy radikálisan meg kell tőle válni, sőt! Népszerű diétás tévhit, hogy a fogyást elsősorban a szénhidrát megvonás indítja be, pedig ez nem így van. A fogyást a kalóriák megvonása, azaz a kalóriadeficit idézi elő. Ez azt jelenti, hogy a napi össz. kalória bevitelünket kell csökkenteni, ahhoz, hogy elinduljanak lefelé a kilók, ebbe pedig a makrok arányos megvonásával érdemes belevágni. Itt még azt is megjegyezném, hogy például a zöldségek is szénhidrát alapúak, ők pedig minden diétában részt vesznek. No de térjünk is vissza a kedvenceinkhez, a tésztákhoz. Manapság már rengeteg féle verziót lehet kapni, a durumtól kezdve a teljes kiőrlésűn át az új trendnek számító zöldségtésztákig. Alapvetően makrotápanyag kategóriát tekintve jelentős különbség nincsen köztük, kivéve azokat a fajtákat, amelyek valamilyen hüvelyes felhasználásával készülnek, hiszen ezeknek magasabb lehet a fehérjetartalmuk. Habár tudom, hogy a legnépszerűbb a sima fehér lisztes tészta, próbáljuk bevonni az étrendünkbe azokat a fajtákat is amik kevésbé finomítottak, hiszen rostban gazdagok és alacsonyabb a glikémiás indexük. Ez azt jelenti, hogy lassabban szívódnak fel, tovább tart a teltség érzet. Érdemes még a zöldségből készült „tésztákra” is felhívni a figyelmet, ami szerintem jó ötlet, bár ezek is CH alapúak, de jelentősen kisebb az össz. CH tartalmuk és nem is finomított élelmiszerek, úgyhogy mindenképp előnyt élveznek. Persze nem kell éjjel-nappal tésztát enni, de ha néha megkívánjátok, ne fogjátok vissza magatokat! Egy jól összerakott diéta nem ezektől az alkalmaktól fog felborulni.
Remélem hasznos volt számotokra ez a poszt. Ha kérdésetek vagy véleményetek van írjátok meg kommentben.
Mindenkinek szép napot kívánok!
