A kevesebb néha több
A minimalizmus szó hallatán mindenkinek más kép ugrik be, sokaknak ijesztő lemondások és üresség jut eszébe, míg másoknak megnyugtató rend és béke. Szerintem, mint mindenben, a minimalizmus alkalmazásában is az a fontos, hogy megtaláljuk a nekünk megfelelő szintet. Persze, a mai világban, ahol lépten nyomon azt hirdetik, attól lesz jobb nekünk, ha veszünk még egy dolgot, akkor boldogabbak leszünk, ha ez a termék még ott lesz a polcainkon, de fontos észben tartatunk, hogy mire is van valójában szükségünk.
Emlékszem, amikor először szelektáltam otthon kamaszként egy festés után, a családom meglepődött mennyi mindentől megszabadultam, úgy gondolták zavaró az üresség, ami maradt. Én személy szerint mindig a békét láttam a kevés tárgyban, ezért nem is szeretem az ajándékozásokat, engem zavar, ha valaminek nem találom a helyét a rendszeremben vagy fölösleges, de ez én vagyok és az én preferenciáim.
Nem szükséges mindenkinek megválni a kedvenc tárgyaitól, legyen az ruhadarab, dekor vagy technikai eszköz. A hangsúly azon van, hogy megtanuljuk értékelni amink van, és ne halmozzunk fel feleslegesen olyan dolgokat, amire nincs szükségünk.
Időközönként hasznos lehet körbe nézni a lakásunkban vagy a szobánkban, és elgondolkozni azon, hogy hány dolgot használunk és mennyire becsüljük ezeket. Amikről úgy érezzük, hogy nincsen már rá szükségünk érdemes odaadni valaki másnak, aki örülne neki. Ha az ember egy kicsit rendet rak maga körül, jobban tud odafigyelni mindenre, meg fog nyugodni. Érdemes egy kis rend rakást és felvenni az „én idős” listánkra, hiszen a befektetett idő mindenképp meg fog térülni.
