A mai posztban egy számomra elgondolkodtató témával érkeztem, ami pedig nem más, mint a tárgyakkal való kapcsolatunk. Sok beszélgetés és elmefuttatás alkalmával szembe jött már, mégis olyan nehéz az embernek véleményt alkotni, és szabályokat hozni. Pláne betartani, hogyha a számunkra fontosnak vélt tárgyakról van szó.
Számomra a materiális világ mindig másodlagos volt. Örülök neki, hogy sosem tudtak nagyon vonzani az új, vagy egyáltalán akármilyen tárgyak. Persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy én a padlón ülök itthon és még egy székem sincs. Az alapvető tárgyak az én lakásomban is megtalálhatók, csak éppen nem törekszem újabb tárgyak felhalmozására. A vásárlásaim alkalmával igyekszem nagyon tudatosan végig gondolni, hogy mire van szükségem és az alapján döntést hozni. Szerencsére nem kell ezzel sokszor szembesülnöm, mert kifejezetten nem kedvelem a vásárlást, így csak akkor megyek ha éppen szükségem van valamire.
Mivel úgy gondolom, hogy minden szükséges dologgal rendelkezem a jelenlegi életemben, van néhány alapvető szabályom, miszerint új tárgyat csak akkor veszek, ha;
- még nincs ilyenem, és tényleg szükséges
- valami meglevőnek a helyére kerül
- ritka esetben, ha nagyon megtetszik, és látom hasznát, vagy nagyon közel áll hozzám
Például volt egy turmixgépem, de mivel egyre több új recept elkészítéséhez nagyobb teljesítményű gépekre van szükség szerettem volna egy erősebbet. Ezért eladtam a régit, és a helyére jött az új.
Mivel sokszor nem tudjuk megmagyarázni, vagy egyszerűbben végig gondolni, hogy tulajdonképpen miért ragaszkodunk egy-egy tárgyhoz, hoztam néhány példát arra, hogy szerintem milyen tényezők határozzák meg a tárgyakkal való kapcsolatunkat;
- Birtoklási vágy: az idők során a tárgyak birtoklása mindig is státusz szimbólum volt
- Történelmi eredet: valakihez tartozott, aki fontos vagy szimbolikus számunkra
- Tárgyak lelke: mindenkinek mást jelenthet egy-egy tárgy. Van amiknek eszmei értéke van, vagy csak valamilyen oknál fogva kötődni tudunk hozzá, például mert eszünkbe juttat valakit
- Belső kompenzálás: egyre nagyobb a hangsúly a mai világban azon, hogy minél több dolgunk legyen. Például tipikus ösztönző lehet a gyorsan változó divat
- Hamis motiváció: tárgyakhoz kötünk érzéseket vagy eseményeket. Például majd, ha lesz egy futógépem akkor elkezdek sportolni
Az idők során az emberek több okból is törekedtek a felhalmozásra. Azonban közel sem volt annyi lehetőségük, mint a mai modern embernek. Számunkra mind anyagilag mind választékban sokkal több lehetőség áll rendelkezésre, ezért hajlamosabbak vagyunk a túlzott felhalmozásra.
Úgy gondolom, hogy ez a mai világunkban egy jelentős probléma, hiszen fillérekért lehet kapni különböző árucikkeket, amit valamilyen impulzustól vezérelve megveszünk, majd pár perccel később el is felejtünk.
Sok esetben pedig nincs is szükség valamilyen tárgyra, csak azt hisszük, mert a reklámok ezt szeretnék velünk elhitetni. Például nem szükséges a futógép a futáshoz, elmehetünk a szabadba is.
Természetes, hogy van egy-két tárgy, amihez ragaszkodunk különböző okok miatt, de nem jó felhalmozni. Minél zsúfoltabb az életterünk, annál zsúfoltabb az életünk is. Persze az elengedés és megválás első lépései is nehezek, de a jó hír, hogy ez is egyre egyszerűbbé válik idővel! Érdemes itt is kis lépésekkel kezdeni és haladni, eleinte csak egy-két dolgot kiválasztani, amin könnyebb tovább adni.
Végül pedig szeretném megragadni az alkalmat, hogy megjegyezzem; minél kevesebb a tárgy, annál egyszerűbb a takarítás! Ennél jobb érv nincs is arra, hogy kicsit átnézzük mire van szükségünk valójában. : )
Remélem hasznos volt számotokra ez a poszt. Ha kérdésetek vagy véleményetek van írjátok meg kommentben.
Mindenkinek szép napot kívánok!
